Mai névnap:

Átírta a koronavírus a magyarok hazatérési kedvét?

10perc.hu
1 hónapja
Kiemelt kép: freepik.com

A családi, baráti kötelékek és az itthon is elérhető „nyugati” életszínvonal jelenti a hazatérés kulcsát.

Úttörő jelentőségű felmérés készült a külföldön munkát vállaló magyarok körében a BT (British Telecommunications) hazai szolgáltató központja megbízásából. A kutatás azért is különleges, mert a koronavírus járvány kitörése előtt kérdezték meg ezt az amúgy rendkívül nehezen elérhető réteget, és a felmérést megismételték a második hullám után a hazatérési hajlandósággal kapcsolatban. 

A járvány kitörése és első hullámának lezajlása között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3%-a tért tartósan haza. A kintélők többsége, 59 % lehet nyitott vagy megfontolja a hazatérést hosszútávon. A jelenlegi kint tartózkodás átlagos időtartama 71 hónap, a válaszadók kétötöde legalább 6 éve tartózkodik külföldön.

A válaszadók döntő többsége nem tervezi a kint tartózkodásának a végét. Egyötödük tekinti úgy, hogy behatárolt ideig maradnak kint, ők a két mintafelvétel alapján átlagosan 56 hónapra tervezik az ottlétüket.

Azok, akik 2020. március eleje óta hazatértek, hozzávetőleg 2015 közepén mentek először tartósan külföldre, azok, akik most is kint vannak, átlagosan 2014 elején, tehát a hazatelepülőknek egy és egynegyed évvel rövidebb a külföldi múltja.

A hazatérők valamikori távozásában nagyobb szerepe volt a jövedelmi viszonyoknak, de befolyásolták a döntést szakmai szempontok is, különösen a munkavégzéssel összefüggő tárgyi, infrastrukturális feltételek illetve a szakmai előmenetel lehetősége.


A válaszadók döntő többsége nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik   Fotó: freepik.com


A kint élők mindössze alig kétötöde ítéli meg úgy, hogy a képzettségének teljes mértékben megfelelő munkát végez, és valamivel többen vannak, akik képzettségének semmi köze nincs ahhoz, amit dolgoznak. Ez az eltolódás sokkal inkább jellemző a 40 évesnél fiatalabbakra, mint az idősebbekre, és a kevéssé képzettekre.

A válaszadók döntő többsége nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik, minden negyedik kint élő magyar helyi kisvállalkozásban alkalmazott, és 8 százaléknak saját vállalkozása van.

A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. A válaszadók egyhetede végez magas szintű, (felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő) munkát. A háztartási alkalmazottak, illetve szakképzetséget nem igénylő munkát végzők aránya 7 százalék.



A válaszadók átlagosan 688 ezer forintnyi pénzt keresnek a munkájukkal. Ez valamelyest több mint amennyit szűk egy évvel ezelőtt kerestek (656 ezer forint). Ez több mint két és félszerese annak, amit megítélésük szerint ma Magyarországon megkeresnének, és több mint három és félszerese a távozásuk előtt otthoni jövedelmüknek. A jövedelem szinte minden társadalmi csoportban nőtt.

Ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a hazatérésüket, a legtöbben a jövedelmi lehetőségek és a hétköznapi élet minőségének javulását várják el. Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, a válaszadók háromötöde kizártnak tartja, hogy egy éven belül hazatérjen, és immáron 7 százalék mondta ezt biztosra.


A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya     Fotó: freepik.com


A kutatás szerint a visszatérést a megkérdezettek 17%-a tervezi, további 42% pedig bizonytalan a kérdésben: nem tudja, vagy nem tervezi kint tartózkodása végét. Életkor szerint a legfiatalabbak tartják a leginkább valószínűnek, hogy hazatérnek, és a 40-44 év közöttiek körében a legkisebb ez az érték. A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét.



Elküldés e-mail-en Elküldés Viber-en
Hirdetés
Hirdetés